Materialista alapokon nyugvó, mérnöki gondolkodással indultam útnak, de olyan jelenségekkel találkoztam, mint a telekinézis és a hipnózis, amelyeknek hatására megkérdőjeleztem mindazt, amit fizikából és biológiából az iskolában tanítottak. Mint később sikerült felismernem, az anyagelvű világképre épülő tananyag „dogmatizálódott”, és nem engedi be azokat a kutatási eredményeket és tapasztalatokat, amelyek túlmutatnak az anyagi léten, ill. ezeket a hit és a vallás kategóriájába igyekszik sorolni. Ilyen formán, hogy a világot kettéosztották tudományos és spirituális – azaz nem tudományos – részre, az élet útján elinduló embernek esélye sincs eligazodni a világban. Ennek a kettősségnek a feloldásában szeretnék segíteni úgy, hogy a materialista ember bepillantást nyerhessen a spirituális élet lényegébe és működési módjába, felismerve, hogy ez teljes összhangban van a fizika törvényeivel és Nobel-díjjal jutalmazott kutatási eredményekkel, valamint a vallásos ember is átláthassa, mi az, amit a vallások eltorzítottak, félreértettek vagy egyszerűen csak elfelejtettek az évszázadok/évezredek során. Egy jó, érthető és szerethető világképet szeretnék átadni, ennek minden gyakorlati alkalmazásával, meditációkkal, öngyógyító és mások gyógyulását segítő képességek kifejlesztésével, és ezzel hozzájárulni a következő Aranykor megteremtéséhez. Szeretném továbbá, ha ez a világkép, melyet a Végső valóság c. – húsz év alatt tíz kiadást megért – könyvemben sikerült összefoglalnom, bekerülne az iskolai tananyagba.
– Mondd, Mester, sokat kell még várni az Aranykorra?
– Ha várunk, akkor sokat.